Mint tudjuk, a Kr. e. „Krisztus előtt”-re utal, és ezért zavarba ejtő, amikor a tudósok azt mondják, hogy Krisztus Kr. e. 4-ben született. Ez azt jelentené, hogy Krisztus négy évvel Krisztus előtt született. A legújabb és pontosabb kronológiai tanulmányok azonban igazolták, hogy Jézus Krisztus születésének hagyományos dátuma Kr. e. 1. december 25. 1
Eredetileg a Kr. e. (Krisztus előtt, i. e. = időszámításunk (kezdete) előtt) és Kr. u. (Krisztus után, i. sz. = időszámításunk szerint) jelölés Dionysius Exiguus számításaiból származik. Az Exiguus jelentése kicsi vagy kevés, ezért gyakran nevezik Kis Dionysiusnak is. Dionysius egy Rómában élő szkíta szerzetes volt, aki 544 körül halt meg.
Rómában Dionysius a legjobb római feljegyzésekkel és egyházi dokumentumokkal dolgozott, hogy kiszámítsa Jézus Krisztus születését. Ez az új számítás felosztotta az időt Krisztus előttre és utánra. Dionysius nem használta a nulla évet. Kr. e. 1. december 31. után Kr. u. 1. január 1. következett.
Dionysius Kr. e. 1. március 25-ével azonosította Gábriel angyali üdvözletét a Szűznek és Krisztus megtestesülését a Boldogságos Szűz Mária méhében. Felismerte, hogy Krisztus születésnapja a Krisztus előtti 1. év december 25-e. Krisztus körülmetélése, nyolc nappal születése után, i. sz. 1. január 1-jén volt. Keresztre feszítése pedig i. sz. 33-ban történt.
Beda Venerabilis átvette Kis Dionysius időszámítási rendszerét a Historia ecclesiastica gentis Anglorum („Az angol nép egyházi története”) című művébe, és így terjedt el az egész világon. A mai napig ezt az időszámítást használjuk – Kr. e. és Kr. u.
Az 1600-as években kétségek merültek fel Krisztus születési évével kapcsolatban. A tudósok tudomást szereztek a Josephus Flavius zsidó történész által közölt kronológiáról. Josephus Flavius Nagy Heródes király halálát a Dionysius által i. e. 4-nek nevezett évre teszi. Mivel Heródes megpróbálta megölni az újszülött Jézust, így szükségszerűen Krisztusnak Heródes halála előtt kellett megszületnie. Ha Heródes i. e. 4-ben halt meg, akkor Krisztus i. e. 4 előtt született. Így hát a tizenhetedik század óta az emberek azt állítják, hogy Dionysius tévedett, és Krisztus négy évvel Krisztus előtt született.
Mit szólhatunk ehhez az egészhez? Nos, vagy Josephus Flaviusnak van igaza, vagy Dionysiusnak. Mindkettőnek nem lehet igaza. Egészen a közelmúltig a legtöbb tudós egyetértett Josephus Flaviusszal, mert:
- Josephus Flavius Krisztus századában élt,
- Josephus Flavius zsidó volt, és
- Josephus Flavius hivatásos történész volt.
Dionysius csak egy szerzetes volt, aki több mint ötszáz évvel később Rómában élt.
Most azonban jó okunk van azt hinni, hogy Josephus Flavius tévedett. Josephus Flavius további tanulmányai azt mutatják, hogy bizonyosan nem volt következetes vagy pontos a zsidó és római történelem számos kulcsfontosságú eseményének dátumozásában. Valójában Josephus Flavius körülbelül százszor mond ellent az ellenőrzött történelemnek, a Bibliának, sőt még a saját kronológiájának is. A dátumai nem pontosak. Theodore Reinarch francia régész, jogász és történész volt az egyik első, aki dokumentálta Josephus Flavius számos ténybeli és kronológiai tévedését. Reinarch Josephus-fordítását folyamatosan megszakítják olyan megjegyzések, mint „ez tévedés” vagy „egy másik könyvben különböznek a számok”.2
A rossz időrendiségre vegyük a következő példát. Josephus Flavius feljegyzi A zsidó háború című könyvében, hogy I. Hürkanosz harminchárom évig uralkodott. Viszont A zsidók története című műve szerint I. Hürkanosz harminckét évig uralkodott.3 Még egy másik helyen A zsidók történetében Josephus Flavius azt mondja, hogy I. Hürkanosz csak harminc évig uralkodott. Ez három egymásnak ellentmondó állítás – kettő ugyanabban a könyvben!
A zsidó háborúban Josephus Flavius feljegyzi, hogy I. Arisztobuloszt 471 évvel a babiloni fogság után koronázták meg. A zsidók története című művében mégis azt mondja, hogy ez 481 év volt, ami tíz év különbség. Egyébként a mai történészek már tudják, hogy valójában 490 év volt. Josephus Flavius minden tekintetben téved.
Több példát is lehetne adni. Az a helyzet, hogy Josephus Flavius hanyagul bánt a dátumokkal, különösen az uralkodási időket illetően. Vessünk egy pillantást a Heródes királyhoz feljegyzett időpontjaira. Felfedezzük, hogy Josephus Flavius valójában két egymásnak ellentmondó dátumot adott meg Heródes halálának – i. e. 4. és i. sz. 7. vagy 8.
Josephus Flavius azt írja, hogy Heródes elfoglalta Jeruzsálemet, és uralkodni kezdett a Dionysius által Kr. e. 37-nek nevezett évben, és hogy Heródes ezután 34 évig élt. Ha kiszámoljuk, ez azt jelenti, hogy Heródes i. e. 4-ben vagy 3-ban halt meg. A tudósok ezt tekintik annak hiteles bizonyítékának, hogy Jézus i. e. 4 előtt született.
Josephus Flavius azonban Heródes halálának más időpontját írja le máshol. A zsidók története című művében azt írja, hogy Heródes tizenöt éves volt abban az évben, amit mi Kr. e. 47-nek nevezünk, amikor Julius Caesar kinevezte II. Hürkanoszt etnarkának Izraelben.4 De Josephus Flavius máshol két helyen is állítja, hogy Heródes király hetven éves volt, amikor meghalt. Tehát ha Heródes 15 éves volt i. e. 47-ben, az azt jelenti, hogy 70 évesen Kr. u. 7-ben vagy 8-ban kellett meghalnia.
Súlyos eltérés van Josephus Flavius dátumai között – itt tíz évnél is több. Ki tudhatja igazán, hogy a kettő közül bármelyik szám pontos-e, tekintettel más történelmi dátumokkal elkövetett hibáira?
Ez miért fontos? Azt mutatja, nem szabad megengednünk, hogy Josephus Flaviusé legyen az utolsó szó Krisztus időrendiségéről. Heródes halálának dátuma i. e. 4-ben valójában csak az egyik változata Josephus Flavius számításainak. Miért nem használja szintén tőle az i. sz. 7-es vagy 8-as évet? A modern történészek részéről igencsak érdekes, hogy a Kr. e. 4-es dátumot terjesztik.
A legjobb módszer Heródes halálának kronologizálására, ha arra a tanúságtételre összpontosítunk, hogy Heródes néhány hónappal egy jól megfigyelt holdfogyatkozás után halt meg. A modern csillagászati modellek alapján tudjuk, hogy egy ilyen holdfogyatkozás következett be Jeruzsálemben, napnyugta előtt, Kr. e. 1-ben december 29-én. Ez azt jelentené, hogy Heródes kicsivel Kr. u. 1. után halt meg. Ez tökéletesen illeszkedik a Kis Dionysius kronológiájához. Ez azt jelenti, hogy Jézus Krisztus i. e. 1. december 25-én született, és i. sz. 1. január 1-jén körülmetélték.
A naptárunk tökéletesen pontos!